DE
Talán mégse holtomiglan?
Nem feltétlenül kell, hogy esküvő legyen. Ha belegondolunk mennyi híres filmben halljuk, hogy örökké míg meg nem haltak. Ilyen a való életében nagyon kevés van.
Természetesen nem mindig vagy szerencséje az embernek, hogy kifogjon egy olyan párt akivel letud ülni és megbeszélni a gondjait akár egy egész életen át.
Van amikor csak vegetálunk valaki mellet akár éveken át. A szerelem már rég elmúlt. Mégis valami miatt ott állunk az ember mellet és várunk a megfelelő pillanatra amikor tovább léphetünk. Amikor tovább lépünk nem tudjuk, hogy jól döntöttünk-e, hogy ott hagytuk a több évnyi boldogtalan biztonságot. Minden esetre már csak magunkra számíthatunk. Ami még jobban megriaszt minket. Hisz boldogtalanul de valakire támaszkodhattunk eddig,
Beszélgessünk
Talán ez az a pont amikor mindenkiben végig fut mi mindent tett amiért le kéne ülni és beszélgetni, A rohanó világunkban egyre kevesebbet beszélgetünk. Van amikor csak élünk egymás mellet. Nem is látjuk egymást. Reggel elment mire felkeltem. Este mikor hazaérek már rég alszik. A szerelem kihűlt. Nincs más csak a bérelt lakás ami régen az otthonunk volt. Ha a szerelme még nem hűlt ki teljesen irántam akkor megtudjuk oldani. Gondjuk ezt egészen addig ameddig nem történik meg a beszélgetés... Akkor jövünk rá mennyire nem is figyeltünk a másikra. Mennyi apró sérelem halmozódott fel bennünk az idők alatt. Lehet ilyenkor hibáztatni a másikat de felesleges mert ahogy ő sem figyelt rám én se rá.
Szétköltözünk.
Gondolkodni kell.
Fáj nélküle, de vele sem jobb.
Távolság tartó.
Sírok.
Nem alszok.
Nem alszik. Tudom múltkor mondta.
Mindkettőnket felőrli belűről a bizonytalanság.
Nincs már holtomiglan
Nincs már bennem bizonytalanság. Alszok. Többet mint ezelőtt. Mégis rányomja magát a mindennapokra a hiánya. A lemezjátszón a régi szomorú dal. Az albérletben már más lakik. Itthon a gyerekszoba a régi. Bennem valami mégis megváltozott. Nem gondoltam volna, hogy vége lesz. De holtodiglan szeretni foglak....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése